Innovációs központ a BITEP-ben
Műszaki adatok
Szolgáltatások
Betelepült cégek
Kapcsolatfelvétel
Képek
Budaörsi Ipari Park
Hasznos linkek
Visszatekintés

Korlátozás nélkül használható és terjeszthető szoftverek felhasználói kompetenciaközpontja
Megújuló Energia Kompetencia Központ

INNOREG Közép-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség

HEFOP képzés

A CHIC Kht. az ISC Csoport tagja. Tekintse meg Polgárné Májer Ildikó, az ISC Csoport alapítójának köszöntőjét!







Home | Bejelentkezés | Sitemap | Letöltések | English

Visszatekintés

 

·    Panac a CHIC-ben

 

A Pannon Autóipari Klaszter (PANAC) 2007. január 18-án, hagyományteremtő céllal tartotta meg éves taggyűlését, melynek helyszínéül a CHIC szolgált.

 

A rendezvényen Kabács Zoltán klasztermenedzser által bemutatásra kerültek a PANAC által 2006-ban elért eredmények, így különösen a megkötött együttműködési megállapodások, hazai és az EU által támogatott projektek, a klaszter szervezeti fejlődése, valamint a klasztertagok részére nyújtott szolgáltatások kerültek ismertetésre.

 

A taggyűlés másik kiemelt célja, az elmúlt év eredményei ismertetése mellett, a 2006-ban belépett 8 új tag bemutatkozása a tagság és a jelenlévő együttműködő- és partnerszervezetek előtt.

 

A legújabb PANAC tagok mellett további 4 stratégiai partnerük bemutatkozására is sor került. Az alapítói és a tagsági kör képviselői megismerkedhettek a Benchmarking Klub szakértő partnerével, az Észak-magyarországi Autó-, illetve a Magyar Repüléstechnikai Klaszter tevékenységével, valamint a rendezvénynek is otthont adó Közép-magyarországi Innovációs Központtal.

        ·       A legígéretesebb alternatív hajtású jármű különdíj a CHIC-től

 

A világ nagyvárosaiban egyre nagyobb problémát jelent a motorizált járművek növekvő száma, illetve az ehhez kapcsolódó környezeti ártalom. Az utak zsúfoltsága lassan elviselhetetlenné teszi a városi közlekedést, az emberiség pedig kimeríti a rendelkezésre álló természeti erőforrásokat, miközben fokozódó mértékben szennyezi a környezetét. A megoldáshoz hosszú út vezet, melyen például azok a mérnökhallgatók tettek egy lépést, akik részt vettek a Széchenyi Futam I. Alternatív  hajtású járművek versenyén.

A Széchenyi István Egyetem Hallgatói Külügyi Bizottsága a Széchenyi István Egyetem közreműködésével és a Közúti és Vasúti Járművek Tanszék szakmai támogatásával hirdette meg a versenyt, amelynek végső futamára (a járművek szó szerinti versenyére) április 26-án került sor Győrben.

A Közép-magyarországi Innovációs Központ (CHIC) Megújuló energia kompetencia központja    a Legígéretesebb ötlet különdíjat ajánlotta fel a futam résztvevőinek. Amint a díj átadásakor Polgárné Májer Ildikó ügyvezető fogalmazott: a CHIC az innováció egyik kulcsfontosságú elemének tartja a piacképesség, a gyors bevezethetőség kérdését, s ebből a szempontból vizsgálva (is) a BME doktorandusz csapata érdemelte ki az elismerést.  Gépük igazi alternatív megoldás: nem akkumulátorokról táplálják az elektromotort, hanem kondenzátorokról. Ezek kevés elektromosságot képesek tárolni, de azt gyorsan képesek leadni, sőt felvenni is. Így gyors a töltés, meg a jármű is. Az egyik építő elmondta, hogy a technológiát belvárosi tömegközlekedési eszközökön lehetne hasznosítani, például trolikon. Az akkumulátor ezeken szóba sem jöhet, hiszen túlságosan lassú a töltés, ahhoz meg nem elég a kapacitásuk, hogy egész napon keresztül meg tudják hajtani a többtonnás járművet.

A kondenzátorokkal azonban eljuthat egyik megállóból a másikba a troli, ahol húsz másodperc alatt feltöltődik annyira, hogy beérjen a következő megállóba. Pont annyi idő alatt, amennyi elég az utasoknak a le- és felszálláshoz. Állítólag egy nagy külföldi autógyártó rövidesen beépíti valamelyik típusába a BME fejlesztését, azt azonban, hogy melyik cégről van szó, egyelőre homály fedi.

  •  Lisszaboni Stratégia a Parlamentben

Az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága nyílt napján, 2006. február 14-én szólalt fel Polgárné Májer Ildikó, aki a Budaörsi Ipari és Technológiai Park fejlesztőjének, a Budaörsi  ISC Kft.-nek, illetve a a  Közép-magyarországi Innovációs Központ Kht.-nak (CHIC) a vezetője. Elsősorban a kis- és középvállalkozások esélyeiről, és a versenyképességük érdekében szükséges kormányzati és európai uniós teendőkről beszélt. Az eseményen többek között az Országgyűlés állandó bizottságának elnökei, az európai uniós albizottságok elnökei, a frakcióvezetők, a magyar európai parlamenti képviselők, az EU tagállamainak Magyarországra akkreditált nagykövetei, valamint az érdekelt civil szervezetek meghívott képviselői vehettek részt. A nyílt nap témája a Lisszaboni Stratégia felülvizsgálata óta eltelt egy év volt, illetve a fórum lehetőséget adott arra, hogy a politikusok és a civil szervezetek szakemberei megismerhessék egymás véleményét.

 

Az Európai ügyek bizottsága ülésén (amit Eörsi Mátyás, az uniós parlament magyar tagja, a bizottság elnöke vezetett) Polgárné Májer Ildikó Kóka János gazdasági miniszter gondolatébresztő vitaindítója után kapott szót. „A gazdasági miniszter azt emelte ki, hogy versenyképesség nincs innováció nélkül, és a munkahelyteremtésről is csak ezen összefüggéseket elemezve lehet beszélni – summázza az ISC ügyvezetője.  Én pedig arról beszéltem, hogy az összefüggések elemzése, a számszerűsített és a minőségi célkitűzések megfogalmazása ugyan fontos dolog, de a lényeg az, hogy ezeket a célokat hogyan lehet elérni. Arról pedig keveset beszélnek, beszélünk. A stratégiákból hiányzik a megvalósításhoz rendelt eszközrendszer. Így az érintett vállalkozók, intézményi szereplők, polgárok nem értik, hogy ez az egész őket hogyan érinti, hogy ők miként járulhatnak hozzá a megvalósításhoz. Úgy vélem, hogy a különböző fórumokon és dokumentumokban rögzített jövőképekhez nincs a napi gyakorlat hozzárendelve. Nos, ehhez a hozzárendeléshez ajánlottam fel mind a CHIC, mind az LSMP, mind azon szakmai civilszervezetek segítségét, amelyekben tevékenykedem.”

Polgárné Májer Ildikót szakmai körökben úgy ismerik, mint aki nem riad vissza a kritikától. Ezúttal sem: „A civil szervezetek bevonása a stratégiaalkotásba nem jelentheti pusztán azt, hogy kapnak egy kész anyagot, amit egy szűk szakmai csoport nem kevés pénzért már megírt, és ezt egy-két nap alatt társadalmi vita címén véleményezhetjük. Hiszen ekkor már aligha módosíthatók a leírtak.  Ehelyett az a jó megoldás, ha már az első anyag kidolgozásába aktívan bevonják a civil szervezetek, és a feladatok, a célok és azokhoz rendelve a megvalósítás módja egy folyamatos párbeszédben állnak össze.  Ez nemcsak azért lesz tartalmasabb, mert többen többet tehetnek hozzá, hanem azért is, mert mindenki, aki úgy érezheti, hogy rész vett a kialakításában, azonosul is vele.”

 

A szkeptikusok szerint erről most beszélni már késő, hiszen lényegében készen van a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) stratégiai koncepciója, ami a következő tervezési időszakra, 2012-ig határozza meg, hogy az EU milyen fejlesztéseket fog támogatni. Illetve ezen belül az operatív programok tervezetének kialakítása is lényegében befejeződött. Polgárné Májer Ildikó nem osztja véleményüket.  Ugyanis érezhető például a gazdasági tárca nyitottsága a külső vélemények meghallgatására. Hiszen míg tavaly ősszel, amikor a Lisszaboni Stratégia társadalmi vitája elindult, valójában senki nem volt az észrevételeire kíváncsi, most év elején, az új operatív programok kidolgozásába már bevonták őket.

„Nem a szlogenek, hanem a napi gyakorlat szintjén kell a kis- és középvállalkozásokkal megértetni, hogy innováció nélkül nem lehetnek versenyképesek. Ennek az eszköze, ha üzleti, szakmai, jogi megoldásokat ismertetünk meg velük, ha konkrét problémák megoldáshoz kapnak konkrét segítséget. Az előadásomban több, üzleti körökben ismert számot idéztem, amire nem meglepő módon a bizottság politikus tagjai rácsodálkoztak. Például arra, hogy bár Magyarországon 960 ezer bejegyzett vállalkozás van, ebből csak 900 a nagyvállalat, és összesen 25-30 ezer az olyan kis- és középvállalkozás, amelyiknek van erőforrása, kapacitása, és jól működik. Vagyis amelyiknek a versenyképességén múlik az ország gazdaságának a versenyképessége. Természetesen a többieket se kívánom leírni, de mégis csak ez a néhányezer cég az, amelyiket a jövőkép megalkotásba be kell vonni. S ugye nincsenek is olyan sokan, hogy ne lehetne őket elérni?” – kérdez vissza az ISC Kft. ügyvezetője. Hozzátéve még: „Fenntartható fejlődés – ez a Lisszaboni Stratégia másik fontos kulcsfogalma az innováció és a versenyképesség mellett. Amiből, ha tényleg végiggondoljuk a feltételeit, egyenes következik, hogy a kitűzött célok tényleg nem valósíthatók meg egyedi nagy intézkedésekkel, vagy gondoskodó állammal, csak folyamatos stratégiával. Nem vissza nem térítendő támogatásokkal és segélyekkel kell megoldani a kisvállalkozások gondjait, hanem azzal, hogy helyzetbe hozzuk őket, például a szükséges tudás átadásával.”

  •  Az EU és a kkv-k: „Értő figyelem a jobb teljesítményért” konferencia Rómában

 Az olasz EU képviselet, Lazio tartomány és a a Filas (pénzügyi befektetési ügynökség az innovatív üzleti gyakorlat fejlesztéséért) szervezésében 2005. január 26-27-én konferenciát tartottak Rómában, amelyen Polgárné Májer Ildikó, a CHIC ügyvezetője előadást tartott egy újonnan csatlakozott EU-tagállam képviselőjeként egy kkv-innovációs vállalkozás tapasztalatairól.  A konferencia célja az OMEN projekt (az Európai Kutatási Térség kérdéseivel foglakozó ún. 6. Keretprogram, Kutatás és Fejlesztés egyik projektje) első eredményeinek bemutatása volt. Noha Magyarország nem vesz részt a projektben,  a CHIC tapasztalatait – amit a Közép-magyarországi Regionális Innovációs Stratégia implementálása kapcsán ismertek meg Lazio tartomány szakemberei – fontosnak tartották megismertetni.

 

 Az OMEN (Optimal Practices, Development Policies and Predictive

Models for Regions in an Enlarged EU)  a regionális innovációs politikák  monitorozása hatékony eszközeinek fejlesztését célozza, valamint intézményi képviseletet a gyengeségek  megvitatására és javaslatok megfogalmazására a hatékonyság javítása érdekében.

 

A konferencia mintegy 100 résztvevője között az Európai Bizottság, helyi politikai hatóságok, gazdaságfejlesztési, regionális és innovációs szakértők, valamint vállalkozók voltak Európa számos országából, ideértve az újonnan csatlakozott államokat is.

 

A konferencia első napjának délelőttjén a Kommunikáló Európa összefoglaló címen hangzottak el előadások, alapvetően a program szervezőiről, illetve az OMEN-ről.  Délután az új tagállamok szemszögéből vizsgálták  OMEN-t  (Ciprus, Csehország, Lengyelország), s itt szólalt fel Polgárné Májer Ildikó (előadása a Letöltések között, LINK)

 

A második napon a német, spanyol és olasz tapasztalatok kerültek terítékre a „Hallgasd meg a kis- és közepes vállalkozásokat” panel keretében. Emellett az EU Bizottság által támogatott „pilóta” projekteket elemezték azzal a céllal, hogy következtetéseket fogalmazzanak meg a regionális innováció hatékonyságának javítására.

 

(További részletek: www.filas.it)

 

  • A kormány és a régió innovációs stratégiája, innovációs kezdeményezések

A Közép-magyarországi Innovációs Központban (CHIC) a fenti címmel szerveztek konferenciát 2005. november 24-én. A Közép-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség égisze alatt szervezett rendezvény aktualitását két esemény, illetve tény adta. Az egyik, hogy a Regionális Fejlesztési Tanács 2005. november 8-i ülésén elfogadta a régió Innovációs Stratégiát (RIS), a másik, hogy egy éve kezdte meg működését a Közép-magyarországi Innovációs Központ.

A CHIC Kht. e rendezvényt hagyományteremtő célzattal szervezte meg. A most indított rendezvénysorozat egyik alapvető célja az ország és a régió innovációs politikája aktuális kérdéseinek megismertetése, megvitatása valamint javaslatok megfogalmazása. Másik fontos cél a személyes kapcsolatok erősítése, a közvetlen és rendszeres kommunikáció lehetőségének megteremtése az innovációs szféra szereplői között.

 

A rendezvény első felében, a délelőtti konferencián előadásokat hallgathattak meg a jelenlévők.

 

Dr. Lippényi Tivadar, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) elnökhelyettese a kormány tudomány-, technológia- és innovációpolitikai középtávú stratégiájáról, illetve az ehhez illeszkedő támogatási rendszerről beszélt.

Bevezetőjében – az innováció jelentőségét ecsetelve – hangsúlyozta: nem versenyképes az ország, ha nem versenyképesek a vállalkozások, de nem versenyképes a vállalkozás, ha nincs versenyképes terméke, vagy szolgáltatása, s nincs versenyképes termék, ha nincs innováció.

A piacképes termékeket, illetve szolgáltatásokat előállító versenyképes, K+F tevékenységet folytató vállalkozás a stratégia célrendszerének hangsúlyos eleme – jelentette ki Lippényi.

A középtávú stratégia alapvető célja a vállalatok kutatási és fejlesztési tevékenységének erősítése úgy, hogy azok nemzeti szintű K+F ráfordítása kétszerese legyen az állami ráfordításnak.

E cél érdekében alakították ki 2003-ban a jogszabályi, finanszírozási és kormányzati intézményi feltételrendszert, s kezdte meg 2004-ben az NKTH a regionális innováció feltételeinek kialakítását, a pályázati rendszer működtetésének korszerűsítését. 2005-ben az innovációs rendszer, a nemzeti innovációs stratégia továbbfejlesztésén, az eszközrendszer fejlesztésén illetve alkalmazásán dolgoznak.

 

Leskóné Kecskés Ildikó tanácsos előadásában a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium innovációs stratégiájának fő elemei közül az innováció infrastruktúrájának fejlesztését, az Európai Uniós programokba való bekapcsolódást valamint a vállalkozások tőkéhez és hitelhez jutásának megkönnyítését emelte ki. Előadásában ismertette a tárca rendelkezésére álló támogatási eszközöket, lehetőségeket, illetve az ezek fejlesztésében elér eredményeket.

 

Az aktualizált Regionális Innovációs Stratégiát (prioritások, intézkedések), elkészültének módszerét, szükségességét Gordos Tamás, a Pro Régió Kht Projektirodájának vezetője ismertette, sok gyakorlati ismerettel, információval gazdagítva előadását.

 

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem innovációs elképzeléseiről, tevékenységéről dr. Tömösközi Sándor tudományos és nemzetközi igazgató adott tájékoztatást.

 

A Közép-magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség stratégiájáról, tevékenységéről, eredményeiről Szabó Gábor, az Infopark Rt. elnök-vezérigazgatója, a RIÜ konzorcium vezetője tájékoztatott.

 

Úgy tartalmában, mint formájában a konferencia színfoltja volt az Austini Egyetem képviselőjének, Deborah Walkernek az előadása, melyet – rendhagyó módon – videokonferencia formában tartott meg. Az egyetem, illetve az austini Technopolis fejlődéséről, sikertényezőiről tartott előadásban megmutatta, hogy – megfelelő szaktudás, támogatás és kitartó munka esetén – lehet eredményes a termékfejlesztési, innováció-menedzsment tevékenység.

 

A Magvető tőke és Nemzeti Inkubátor Programról, illetve a program jelenlegi helyzetéről, eredményeiről Garab Kinga, az Innostart NÜIK Alapítvány ügyvezető igazgatója tájékoztatta a résztvevőket.

 

Az innovációs lánc szervezésének hazai tapasztalatairól, a CHIC Kht. által szervezett INNOCHIC Termékfejlesztési és Innováció-menedzsment Konzorcium közel hároméves munkájáról a Budaörsi Ipari és Technológiai Park valamint a Közép-magyarországi Innovációs Központ fejlesztője, Polgárné Májer Ildikó ügyvezető igazgató számolt be a jelenlévőknek. Előadásában tájékoztatott többek között az Austini Egyetem IC2 Intézetével folyó több hónapos előkészítő munkáról is, melynek eredményeként hamarosan létrejön a HITEC névre keresztelt nemzetközi technológiatranszfer központ. A központ a nemzetközi referenciákkal rendelkező austini know-howt adaptálja, s PPP alapon külföldi magántőkét is igénybe véve kíván forrásokat teremteni innovatív ötletek, szabadalmak hasznosításához, termékek fejlesztéséhez, illetve hazai és nemzetközi piacra történő bevezetéséhez.

 

Az előadásokkal a rendezvény nem ért véget. A büféebédet követő klubdélutánon rövid pezsgős köszöntő után – melyben a központ megvalósításában és működtetésében résztvevőknek mondott köszönetet Polgárné Májer Ildikó igazgató asszony – kötetlen beszélgetés vette kezdetét.

A délelőtt elhangzott előadások kapcsán – az innováció-politika aktuális kérdéseiről, illetve az innovatív vállalkozások aktuális problémáiról – folytatott beszélgetésekhez a közvetlen hangulat kialakulását szülinapi torta, és kávékülönlegességek segítették, eredményesen.

 

A Közép-magyarországi Innovációs Központ hasonló rendezvények rendszeres szervezésével kíván hozzájárulni az innováció keresleti és kínálati oldala, és az innováció-politika meghatározó szereplői közötti hatékonyabb, kétirányú kommunikáció kialakulásához, valamint az eredményesebb innováció-politika de még inkább annak hatékonyabb megvalósítása, azaz az érintett intézmények, vállalkozások sikere érdekében.

  • Legitim a Közép-magyarországi Regionális Innovációs Stratégia (RIS)

 A Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács 2005. november 8-i ülésén elfogadta a régió Innovációs Stratégiát (RIS). A stratégiát – a három éves uniós INNOV-AXIS projekt eredményeként – a CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ Kht. készítette el a Pro régió Kht. megbízásából, 2004. júliusában. Jelenlegi, elfogadott formájában tartalmazza azokat a kiegészítéseket, módosításokat, melyeket az azóta eltelt időszak hazai és uniós változásai tettek indokolttá. Az aktualizált változatot a CHIC Kht. a Pro Régió Kth-vel és az Innostart Alapítvánnyal – külső szakértők bevonásával – három hónap alatt, közösen állította össze.
A RIS, elfogadásával legitimmé vált, s betöltheti funkcióját: alapja lehet a régió innovációs pályázati rendszereinek, stratégiai programjainak.
Az aktualizált változat mellékleteivel együtt letölthető a CHIC (www.chic.hu) , vagy a Pro Régió Kht. (www.proregio.hu) honlapjairól.

  •   Innovatív kkv-tagozat a MISZ-en belül

A Magyar Innovációs Szövetség októberi 13-án tartott kibővített Vezető Testületi ülésén a szervezet Innovációs Infrastruktúra Tagozata átalakult Innovatív Kis- és Középvállalkozói Tagozattá, Polgárné Májer Ildikó vezetésével.

 

Polgárné Májer Ildikó, a Budaörsi Ingatlanfejlesztő és Szolgáltató Kft. ügyvezetője, a Magyar Innovációs Szövetség Közép-magyarországi Regionális Képviseletének igazgatója a 2005. októberi 7-én megrendezett Lisszaboni Stratégia Magyar Platform műhely megbeszélésen az innovatív vállalkozások helyzetét elemezte. Rámutatott a hazai gazdaság további dinamizálódásának kettősségére, nevezetesen, hogy az egyrészt a multi- és transznacionális cégek magyarországi tevékenységétől, másrészt pedig a KKV-k versenyképességének fejlődésétől függ. A döntően külföldi tulajdonú nagyvállalatok hazai tevékenységét a kormány csak igen kis mértékben képes befolyásolni, intézkedései azonban – például az adózási feltételek könnyítése, a megfelelően képzett munkaerő biztosítása vagy a megfelelő, ösztönző pályázati rendszer – meghatározók a KKV-k eredményessége szempontjából. E tényezők jelentik a KKV-k számára azt a környezetet, mely tevékenységüket, helyzetüket, fejlődésük sebességét meghatározza. Az erre történő ráhatás, e környezet befolyásolása csupán összefogással lehetséges – fejtette ki Polgárné.

 

A Magyar Innovációs Szövetség októberi 13-án tartott kibővített Vezető Testületi ülésén Pakucs János, a szövetség elnöke megoldásként javasolta, hogy a szervezet Innovációs Infrastruktúra Tagozata alakuljon át Innovatív Kis- és Középvállalkozói Tagozattá, s ezentúl tömörítse azokat a kis- és középvállalkozásokat, amelyek tevékenységében meghatározó az innováció, illetve azokat, akik e cél felé törnek.

A javaslatot a testület tagjai egyhangúlag támogatták, a tagozat első elnökének Polgárné Májer Ildikót választották.

 

Mint az új tagozat vezetője, Polgárné – köszönettel elfogadva a megbízást – az ülésen kijelentette: a tagozat tevékenységével nemcsak a vállalkozások érdekképviseletét erősíti majd, hanem együttműködésre is ösztönözni kívánja tagjait.

 

A tagozat szervezése az ülés óta folyik, a MISZ elnökség tagjaiból verbuválódott szervező bizottság mára már megfogalmazta a stratégiai célra, illetve feladatokra teendő javaslatokat:

 

A MISZ Innovatív KKV-k Tagozat céljának javasolják a Közép-magyarországi Regionális Innovációs Stratégiában megfogalmazott stratégia országos szintű megvalósításának segítését:

 

Magyarország a jelentős infrastrukturális és emberi erőforrás fejlesztések révén, valamint a térség kis- és középvállalatainak dinamikus fejlődését segítő, társadalomtudatos és innováció-vezérelt magyar modell kidolgozásán és megvalósításán keresztül váljon a szűkebb és tágabb értelemben vett termék és technológiai innováció egyik jelentős európai központjává

 

A tagozat munkáját a tagok javaslatai alapján tervezik megszervezni. Vitaindító javaslatként az alábbi feladatokat fogalmazták meg:

o          Azonosítsuk és pontosítsuk az innovatív vállalkozások céljait a 2007-2013 közötti időszakra.

o          Határozzuk meg azokat a követelményeket, amelyek alkalmassá teszik a hazai KKV-kat az EU-s források fogadására.

o          Vizsgáljuk meg, hogy milyen területeken és hogyan lehet gyümölcsöző együttműködést kialakítani az innovatív KKV-k és az innováció más szereplői között. (Pl.: Innovációs klaszter)

o          Fogalmazzuk meg az innováció-barát környezet feltételrendszerét

o          Segítsük a lisszaboni stratégia hazai megvalósítását

o          Segítsük a termék és technológiai innováció felgyorsítását szolgáló magvető tőkealapok létrejöttét

o          Érjük el, hogy a spin-off és a start-up cégek kezdeti működési feltételei javuljanak

o          Erősítsük tagjaink, az innovatív vállalkozások érdekeinek képviseletét

o          Segítsük az innovatív KKV-k információs igényének kielégítését

o          Mérjük fel az innovatív KKV-k finanszírozási igényeit és segítsük a szükséges források biztosítását

o          Vizsgáljuk meg tagjaink együttműködési lehetőségeit, s ösztönözzük megvalósításukat.

 

A tagozat alakuló ülését november második felében, a Közép-magyarországi Innovációs Központba tervezik összehívni. Addig is várják a tagozatba jelentkezők leveleit, javaslatait a kkvtagozat@innovacio.hu

e-mail címre.

  • TÉT Attasék látogatása

A Tudományos és Technológiai (TéT) Attasék kétévente szervezett kilencedik, idei konferenciahetének szakmai programjaként az attasék október 6-án látogatást tettek a Közép-magyarországi Innovációs Központban, a Budaörsi Ipari és Technológiai Parkban (BITEP). Az attasékat e programra – mint a tevékenységüket irányító szervezetek képviselője – elkísérte a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH), valamint a Külügyminisztérium (KÜM) több munkatársa is.

  • Az első start up tőkealap Magyarországon?

A bécsi székhelyű Horizonte Venture Management társaság a Közép-magyarországi Innovációs Központtal (CHIC) együttműködve kíván a magyarországi piacra lépni az innovációmenedzsmentben. Annak szakértelmét és innovációpolitikai helyzetét ugyanis olyannak ítéli meg, amely alkalmassá teszi egyebek mellett a Texasi Egyetem (Austin) inkubációs és technológiatranszfer programjába történő bekapcsolódásra. A szóban forgó program révén a közép-európai térségben a tudományos, piacképes eredményhez fejlesztési, piaci lehetőség, amerikai partner kapcsolódhat, s ebben a folyamatban a CHIC közvetítőként, illetve szolgáltató partnerként, esetleg befektetőként lépne fel az ötlet és a nemzetközi kockázati tőke összekapcsolásában.

 

Franz R. Krejs, a társaság fő tulajdonosa a napokban tett látogatást a CHIC-ben, ahol megismerkedett a központ égisze alatt működő Innochic konzorcium munkájával, és tájékozódott a hazai innovációs környezetről. A megbeszélés egyik konkrét eredménye, hogy szeptember 7-én Budapestre látogat az austini program vezetője, valamint a lengyelországi projekt felelőse (Lengyelországban már sikeresen működik a modell), és magas szinten megkezdőnek az egyeztetések az egyetemi és más szakmai vezetőkkel az austini program bevezetéséről.

  • Aktuálizálás alatt a RIS

 A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács (RFT) Regionális Innovációs Albizottsága 2005. júliusában olyan döntést hozott, amely szerint a Közép-magyarországi Régió (KMR) Innovációs Stratégiája és Akcióterve (a továbbiakban RIS) anyaghoz aktualizáló kiegészítést kell készíteni. A kidolgozandó tanulmány célja, hogy feltárja a stratégia elfogadása óta eltelt időszak legfontosabb változásait és tendenciáit, amelyek annak megvalósulására hatással lehetnek. A munkát a Pro Régió Ügynökség koordinálja, emellett a CHIC Közép-magyarországi Innovációs Központ Kht. és az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ Alapítvány vesz részt a munkában.

A RIS 2004 nyarán készült el. A dokumentum kidolgozásának célja a kis- és középvállalkozások versenyképességének, innovativitásának növelése volt. A stratégia kísérletet tesz a vállalkozások igényeinek és a számukra innovációs és egyéb szolgáltatást nyújtó szervezetek kínálatának összehangolására.

  •  





© 2003 CHIC Minden jog fenntartva